Mi a különbség a magyar vásárló és a turista között? Mire figyeljünk, ha külföldön próbálnánk szerencsét az itthon már befutott cégünkkel? Hol van a határ a különleges és a túl elvont között, ha alapanyagokról van szó? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dormán Péterrel üzleti podcastunk új évadjának első részében.
Folytatódik a Mérlegen, a hvg.hu üzleti podcastja: a legfrissebb epizódban megnéztük, hogyan fest a magyar kkv-k világa 2023-ban, mire figyeljenek a fiatalok, a nők és a családok a vállalkozói piacon, és praktikus tippeket hoztunk a start-upoknak, a hagyományos vállalkozásoknak, a digitális és a "non-tech" vállalatoknak is.
A magyar kkv-szektor digitális fejlettsége majdnem olyan rossz, mint a Covid előtt volt, az EU-ban a sereghajtók közt van.
Összesen uniós szinten mintegy 18 millió, határokon átnyúló tevékenységet folytató kis- és középvállalkozás (túlnyomó többségük korlátolt felelősségű társaság) számára jelentenek adminisztratív könnyebbséget azok az intézkedések, amelyekre szerdán tett javaslatot az Európai Bizottság.
A Magyar Bankszövetség szerint a kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem célirányos.
Jóváhagyták Brüsszelben azt a 90 milliárd forint keretösszegű magyar programot, amellyel a kis- és középvállalkozásokat támogatnák az orosz-ukrán háború okozta nehézségek leküzdésében.
Míg a közepes és mikrovállalatok körében stagnálás, vagy még több elbocsátás várható, addig a nagyok 5 százalékkal növelhetik a létszámot az idei utolsó negyedévben.
A pályázatokat május 29-től adhatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások, elsősorban technológiai fejlesztésekre.
Egy tavaly október óta tartó folyamatos javuló tendencia tört meg.
A legtöbb támogatást a nagyberuházók részére folyósította az eltelt két évben a kormány, azon belül is az autóipari szereplők kapták a legnagyobb összeget. A kis- és középvállalkozások mindössze 1,5 milliárd forintos támogatásban részesültek.
220 ezer Széchenyi Kártya van a kkv-knál, viszik, mint a cukrot.
Kutatást végeztek a magyar kkv-k facebookozásáról, amelyből kiderült, hogy a többség havonta pár tízezer forintot költ hirdetésekre a közösségi oldalon, és alig páran próbálják ingyen megúszni a dolgot. Úgy érzik, egyre többet kell kicsengetniük, hogy láthatóvá váljanak.
Megszavazta a parlament a reklámadó módosítását: a politikusok kimentették magukat, a kisvállalkozásokat megmentette L. Simon László lebőgése, az RTL-nek viszont már idén milliárdokkal kell többet fizetnie.
