Mi a különbség a magyar vásárló és a turista között? Mire figyeljünk, ha külföldön próbálnánk szerencsét az itthon már befutott cégünkkel? Hol van a határ a különleges és a túl elvont között, ha alapanyagokról van szó? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dormán Péterrel üzleti podcastunk új évadjának első részében.
Folytatódik a Mérlegen, a hvg.hu üzleti podcastja: a legfrissebb epizódban megnéztük, hogyan fest a magyar kkv-k világa 2023-ban, mire figyeljenek a fiatalok, a nők és a családok a vállalkozói piacon, és praktikus tippeket hoztunk a start-upoknak, a hagyományos vállalkozásoknak, a digitális és a "non-tech" vállalatoknak is.
A magyar kkv-szektor digitális fejlettsége majdnem olyan rossz, mint a Covid előtt volt, az EU-ban a sereghajtók közt van.
A Magyar Bankszövetség szerint a kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem célirányos.
Jóváhagyták Brüsszelben azt a 90 milliárd forint keretösszegű magyar programot, amellyel a kis- és középvállalkozásokat támogatnák az orosz-ukrán háború okozta nehézségek leküzdésében.
A GVH 200 millió forintra büntette az eMAG online áruházat a 2018-as Black Friday-kampány miatt, a cég erre vállalkozásokat segítő programot indít, és kedvezménykuponokat ad a vásárlóknak.
Míg a közepes és mikrovállalatok körében stagnálás, vagy még több elbocsátás várható, addig a nagyok 5 százalékkal növelhetik a létszámot az idei utolsó negyedévben.
A hazai kis- és középvállalkozások digitális érettségét igyekszik felderíteni egy új kutatás, amelyben a hazai cégek válaszait várják.
A legtöbb támogatást a nagyberuházók részére folyósította az eltelt két évben a kormány, azon belül is az autóipari szereplők kapták a legnagyobb összeget. A kis- és középvállalkozások mindössze 1,5 milliárd forintos támogatásban részesültek.
A különadók emelése miatt is hátrébb csúszott a nemzetközi rangsorban Magyarország, így már az abszolút középmezőnybe kerültünk. Az előttünk álló országok egyszerűsítették az adózást és csökkentették a terheket, nálunk nem történt előrelépés ebben, inkább nőttek a vállakozások közterhei.
220 ezer Széchenyi Kártya van a kkv-knál, viszik, mint a cukrot.
Kutatást végeztek a magyar kkv-k facebookozásáról, amelyből kiderült, hogy a többség havonta pár tízezer forintot költ hirdetésekre a közösségi oldalon, és alig páran próbálják ingyen megúszni a dolgot. Úgy érzik, egyre többet kell kicsengetniük, hogy láthatóvá váljanak.
Bedurrantották a felsőoktatásban is a duális képzést, idén szeptembertől már 20-nál is több intézményben a cégekkel karöltve vehetnek majd részt a hallgatók gyakorlati képzésben. A rendszerből a kis- és középvállalkozások is részesednének, csakhogy az alkalmazott módszerek a kis cégek szerint leginkább a multik számára képezhetnek olcsó, könnyen alkalmazható munkaerőt, akik korlátozott tudással rendelkeznek.
Bokros Lajos szabad versenyt szeretne a fővárosi közbeszerzéseken, szerinte a vállalkozások és nem az állam fekteti be a legnagyobb tőkét, és hoz létre munkahelyeket.
Tizenöt százalékkal csökkenthentnék az áramszámlájukat azok a kisvállalkozások, akik kérik átminősítésüket kisfeszültségűből kisközépfeszültségű fogyasztóvá – írja a Népszabadság keddi lapszáma.
Bíztató a magyar kis- és középvállalati (kkv) szektor beruházási kedve: a vállalkozások 57 százaléka tervez valamilyen jellegű fejlesztést a következő öt évben, és közülük 37 százalék akár új építésbe is belefogna a következő egy év során - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet hétfőn közzétett felméréséből.
